A társas kapcsolatok ápolása a harmonikus emberi kapcsolatok egyik kiindulópontja
Ma leállítottam az utcán egy nívós cipőboltban dolgozó ismerősömet, hogy megkérdezzem tőle, ki kezeli az üzlet Facebook oldalát. A főnökasszony, mint kiderült. Fontosnak tartottam elmondani, illetve megüzenni neki, hogy mennyire tetszik a tevékenysége.
Hihetetlenül jól kommunikál a közösségi portálon keresztül a látogatókkal, potenciális vevőkkel. Hónapok óta figyelem. Zseniális marketingjét is felülmúlja a társas kapcsolatok ilyenforma ápolása részéről. Harmonikus emberi kapcsolatot sikerül ezáltal kialakítania a vásárlóival. Nem csak az értékesítésre irányuló bejegyzéseket tesz közzé, hanem időnként egy-egy cipő képét és leírását is, de úgy beszél róluk, mintha valami mesebeli csodák lennének. Az ember elhiszi neki, hogy varázslat az a lábbeli.
Megoszt idézeteket, vicces posztokat a cipővásárlással kapcsolatban és fontosnak tartom kiemelni, hogy aktualitásokat is, mint például:
- amikor bevezették az ingyenes parkolást a járvány miatt, rögtön reagált rá egy frappáns bejegyzéssel, miszerint a vásárlónak nem kell ezután aggódnia, hogy ketyeg a parkolóóra, nyugodtan próbálgathat kedvére, vagy
- mikor az idősávot határozták meg újra, kiírta, hogy náluk bizony teljes nyitvatartási időben lehet vásárolni mindenkinek.
Persze ezeket tökéletesen, de egyszerűen, lényegre törően megfogalmazva. Jóformán tapsolni szoktam a monitor előtt, mikor megjelennek a bejegyzései. Ritkán van rám reklám, marketing ilyen hatással, úgyhogy mindenképpen szerettem volna megerősíteni az oldal kezelőjét, hogy hihetetlenül értékelem a munkáját, a tehetségét.
S azt gondolom, hogy ha csak naponta egyszer megtesszük azt, hogy elmondjuk valakinek, mennyire jó valamiben, vagy mit értékelünk benne nagyon, mi az, amiben különlegesnek tartjuk, már szebbé tesszük valaki életét, s mi is jobban érezzük magunkat utána. Itt jegyzem meg, nem gondolom, hogy jó ötlet és én nem is szoktam kreálni álságos pozitív képet senkiről, csakis akkor dicsérek, ha tényleg komolyan úgy érzem.
De igazából, ha időt szánunk rá és nyitottak vagyunk, akkor fellelhetünk mindenkiben valami értéket. Persze azt sem tartom hosszú távon működőképesnek, ha folyton dicsérünk, mert így elveszti a súlyát, a komolyságát. Ám ha valóban jön az érzés, a gondolat, ha úgy belém csap egy másik ember érdeme, akkor keresek rá módot, hogy tudassam vele.
